légi
légi melléknév
1. A levegőben levő, lefolyó, történő v. történt <dolog>. Légi csata, felderítés, felvétel, forgalom, fölény, győzelem, harc, közlekedés, párbaj, szállítás, tevékenység, út, utazás. Ide járnak szomszéd nádasokból A vadlúdak esti szürkületben, És ijedve kelnek légi útra, Hogyha a nád a széltől meglebben. (Petőfi Sándor) Hát a madarak mi indokból szállnak keresztül-kasul a légi utakon, céljuk van-e, vagy csak úgy találomra röpködnek? (Mikszáth Kálmán) || a. A levegőben működő <személy, csoport>. Légi bandita, kalóz; légi erő, gyalogság. || b. Légköri. Légi jelenség, tünemény.
2. A légi (1) közlekedéssel kapcsolatos <dolog>. Légi egyezmény; légi kikötő ←; légi menetrend.
3. A légi (1) háborúval kapcsolatos <dolog>. Légi akna ←; légi felszerelés, támaszpont, veszély.
4. (régies, irodalmi nyelvben) Testetlen, anyagtalan, árnyszerű <dolog>. Egy légi kéz könnyű sugára Ereszkedik le. (Arany János) Sírbolti halovány fény mellett egy alak emelkedett elő, halavány, testelen légi kép. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): légijárat; légitér.
