lencse
lencse [e-e v. ë-e] főnév lencsét, lencséje
1. A hüvelyesek családjába tartozó, lilás virágú növény (Lens culinaris). Nő, tenyészik, virágzik, zöldell a lencse; köt a lencse; lencsét vet, termel, termeszt. Jól fizet a lencse. || a. Ezzel bevetett terület. Tíz hold lencse.
2. E növény termése, hüvelye a benne levő magokkal együtt. Lencsét csépel, fejt, szed.
3. Ennek kerek, lapos, zöldes v. barnás, megfőzve emberi táplálékul haszn. magja. Egy zsák lencse; lencsét tisztít, válogat. Vett két kiló lencsét. Lencsét főz levesnek.
4. Ebből készült étel, kül. főzelék. Vacsorára lencse lesz kolbásszal. Nem akarja enni a lencsét. Szóláshasonlat(ok): vérré vált benne, mint ® barátban a lencse. Leöntötték szegényt; az még is szerencse, Hogy veres nadrágját nem érte a lencse! (Csokonai Vitéz Mihály) Ritka jó étvággyal kanalazta a lencsét, amelyre pecsenyezsír is volt öntve. (Krúdy Gyula)
5. <Az ember bőrén> élesen körülhatárolt, kisebb, szembe ötlő kerek, barna folt. Lencse van az arcán. Ez a hiteles bibircsó ott van minden családtagnak az arcán, … a hölgyeknél szemérmes lencse alakjában. (Jókai Mór) Még a lencse is ott volt a bal arcán, de akkora lencse, mint egy filléres pénz. (Gárdonyi Géza)
6. (fizika) Fényt áteresztő szilárd anyagból (üvegből, kvarcból stb.) készült, egyik v. mindkét oldalán szabályos görbe (rendsz. gömb-) felülettel határolt tárgy – többnyire mint optikai készülék alkatrésze –, amely a fénysugarak összegyűjtésére v. szétszórására használatos. Domború, homorú lencse; ® keményen rajzoló lencse; ® lágy rajzú lencse; a lencse gyújtópontja, gyújtótávolsága; a fényképező gép, a szemüveg, a távcső lencséje. Akkora lencsével írt és olvasott, mint egy tányér. (Kosztolányi Dezső) A könyvre apró kerek fényfoltokat vet a nap – | mint titkos lencse fényköre titkos mikroszkóp alatt. (Babits Mihály) || a. (villamosság) Hasonló célú és jellegű elektromos mágneses tér az elektronsugaraknak útjukból való eltérítésére.
7. (bonctan) Szemlencse (1). Öregkorban csökken a lencse alkalmazkodó képessége.
8. (földtan) Ércet, szenet stb. tartalmazó, minden irányban elvékonyodó és ék alakban végződő földtani képződmény.
Szólás(ok): egy tál lencséért: egy későbbi, gazdagabb lehetőségről lemondva pillanatnyi v. jelentéktelen kis előnyért, haszonért <elad, odaad vmit v. lemond vmiről>.
Szóösszetétel(ek): 1. lencsecsiszolás; lencsenyílás; lencsepép; lencsesorozat; lencseszemölcs; lencsetengely; lencsevédő; lencsezsizsik; 2. békalencse; gyújtólencse; gyűyjtőlencse; szemlencse; szórólencse; tárgylencse.
lencséjű.
