letelepedik
letelepedik tárgyatlan ige (a jelentő mód jelen idejében gyak.:) letelepszik
1. Letelepedik vhol: korábbi lakóhelyétől eltérő helyen állandó lakosként új otthont teremt magának. A bevándorlók az egykori mocsarak helyén telepedtek le. Sokáig csavargott a világban, végre itt letelepedett. Megyek egy tartománnyal odább …; ott telepedem le. (Jókai Mór) Itt már nemcsak megállni érdemes, de letelepedni is. (Mikszáth Kálmán) || a. (közigazgatás) <Máshová való személy> jogot szerez arra, hogy vmely községben állandó lakosként élhessen. || b. <Nagyobb, főleg nomád, vándorló közösség> letelepül (1). A magyarok a X. században telepedtek le új hazájukban.
2. Kényelmesen v. nehézkesen, hosszabb időre leül vhová, helyet foglal vhol. Letelepedett a kemencepadkára. Letelepedett a lány mellé a kerevetre. [Egy hölgy] a közelünkbe telepedett le egy ötéves leánykával. (Gárdonyi Géza) Letelepszenek, lekerül a kosárról a tiszta kendő, a leveses fazékról a fedő. (Nagy Lajos)
letelepedett; letelepedő.
