lett
lett [ë v. e] főnév és melléknév
I. főnév -et, -je [ë, e]
1. A lettek: tömegében a Keleti-tenger mellett, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban élő, indoeurópai nyelvet beszélő nép. A lettek hazája, országa, története. || a. E néphez, nemzethez tartozó személy, főleg férfi. Néhány lett látogatott el hozzánk.
2. E nép nyelve. Lettet tanul; lettre fordít.
II. melléknév -ül
1. A lettek közé tartozó <személy>, lettekből álló <csoport>. Lett halász, munkás, paraszt; lett lakosság, nép.
2. A lettekre jellemző, hozzájuk tartozó, velük kapcsolatos, általuk használt, náluk szokásos. Lett ének, ipar, irodalom, nyelv, ruha, tánc.
3. A lettektől lakott <földterület>, ezen a területen levő v. ehhez tartozó, erre jellemző. Lett tengerpart; lett városok.
4. A lettek nyelvével kapcsolatos. || a. Lettül: lett nyelven.
