liberalizmus [ë v. e] főnév -t, -a (csak egyes számban)
1. (politika, történettudomány) Az a polgári forradalmak korában kialakult politikai irányzat, amely mindaddig haladó volt, amíg a hűbéri kötöttségeknek (a földtulajdon korlátainak, a jobbágyi kötelékeknek stb.) és a rendi előjogoknak az eltörléséért, a polgári szabadságjogokért küzdött, de a burzsoázia uralmának megteremtésével, a proletariátus forradalmi harcának kifejlődésével reakcióssá vált. (közgazdaságtan) Gazdasági liberalizmus: az az ennek megfelelő burzsoá gazdasági irányzat, amely a magántulajdonon alapuló gazdasági erőknek korlátozások nélküli harcát, versenyét, a szabad kereskedelmet hirdeti és követi; irodalmi, művészeti, politikai liberalizmus. A liberalizmus és a demokrácia elválása. Ez a kormány [a Tisza Kálmáné] olyan távol van a liberalizmustól, mint Makó Jeruzsálemtől, ennek a kormánynak annyi köze van a liberalizmushoz, hogy éppen hangoztatja. (Móricz Zsigmond)
2. (történettudomány) Az a történeti korszak, amelynek uralkodó politikai, gazdasági jellegét a liberalizmus (1) adja meg. A liberalizmus éveiben; a liberalizmus idején.
3. (választékos, rosszalló) <Szervezeti, közösségi életben> helytelen, káros engedékenység, elnéző magatartás, felfogás. Tűrhetetlen ez a liberalizmus! Bűnös liberalizmust tanúsít. || a. (választékos, rosszalló) <Vmely szervezet, közösség életében> az ilyen magatartás folytán kialakult állapot. Megszüntették a közigazgatásban elburjánzott liberalizmust.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.