loccsanás
loccsanás főnév -t, (ritka) -ok, -a (hangutánzó)
A loccsan igével kifejezett történés, az a tény, hogy vmi loccsan. A sár, a víz loccsanása; a megrázott hordó loccsanása; az evező loccsanása a vízben; a hullámnak a csónakba való loccsanása. Az evezőjük nagy loccsanásokkal dolgozott. (Gárdonyi Géza) || a. Az így keletkező, puhán és tompán csattanó hang(jelenség). Csak egy loccsanás hallatszott, és a kő eltűnt a kútban. A parton csak a hullámok loccsanása hallatszott. Tompa loccsanásra lettek figyelmesek. [A víz] hangos loccsanással csapódott a fagyos partokhoz. (Tolnai Lajos)
