A fa v. a bokor tavasszal kihajtó, ősszel lehulló leveleinek összessége; lombozat. Susogó, sűrű, üde, zöldellő lomb; hervad, sárgul a lomb. Himbálja a szél a lombot. A fa lombját hullatja. Egy gyepágy kinálkozik Hűvös illatú ölével, S elföd a lomb ernyejével. (Vörösmarty Mihály) A fák lombja csendesen hull. (Tompa Mihály) Nedvesség motoz a homályban, | a földre ledőlt fa lombjában. (József Attila) || a. A fa ágának zöldellő levélzete. Árnyékot adó lomb; a lombok alatt hever, üldögél. Szétnyitotta a lombokat, s kikémlelt az útra. A száraz téli fák, Zöld lombokat bocsátanának, Azt gondolván, Hogy itt már a tavasz. (Petőfi Sándor) Párisba tegnap beszökött az Ősz. | Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt. (Ady Endre) || b. Leveles (fa)ág. Lombokból készít sátrat. Lombokkal díszíti a tánctermet.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.