lomposság
lomposság főnév -ot, -a (rosszalló)
1. Általában a lompos (1, 1b) melléknévvel kifejezett tulajdonság, állapot, ill. magatartás, főként az öltözködésben megnyilvánuló gondatlanság, rendetlenség, hanyagság; vkinek, vminek lompos (1–2) volta, természete. Magatartásának, megjelenésének, öltözetének lompossága; a kutya lompossága. Lomposság, ápolatlanság áradt egész megjelenéséből. Szokjál le erről a lomposságról! Nem szereti a lomposságot, mindig csinosan öltözik. Vidám, kis egérke volt Tilda … És nyomában kullogott … az ura. Sötét lomposságával beárnyékolta Tildát. (Ady Endre) [Az öregek] vén és kellemetlen feleségeikre gondoltak, akiknek … a falusi lomposságban formátlanra idomtalanodott a termetük. (Móricz Zsigmond)
2. (ritka, választékos) <Vmely munka, feladat végrehajtásában megnyilvánuló> gondatlanság, hanyagság. Micsoda lomposság! Felháborító lompossággal végzett munka. Nem tűrök semmi lomposságot!
