loncsos
loncsos melléknév -an, -abb (tájszó, rosszalló)
1. Hanyagságból, gondatlanságból eredően szennyes, mocskos <felső ruhadarab>. Csíkos dolmányának ujjai loncsosan csüngnek alá. (Jókai Mór)
2. Ilyen ruhában levő, feltűnően rendetlen és piszkos külsejű <személy>. Loncsos asszony. Ott ült egy kövér … borzas, loncsos fehérnép mellett. (Tolnai Lajos) Nem mehetek, Eszter néném, mert ilyen loncsosan nem lehet. (Móricz Zsigmond)
loncsoskodik; loncsosodik; loncsosság.
