lop
lop ige -tam, -ott, -jon
1. tárgyas <Kisebb-nagyobb értékű dolgot, állatot> a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül, alattomban és jogtalanul, ill. bűncselekményt elkövetve – rendsz. sorozatosan v. éppen akkor – birtokába vesz. Nem lop ezüstkanalat ¬; nem lopom én a pénzt: fáradságos munkával keresem, s ezért nem pazarolhatom. Vigyázz, lopják a gyümölcsöt! Fát lopott az erdőben. A zsebtolvaj pénztárcákat lopott a villamoson. Rájöttek, hogy lopja az áramot. Ezt a töltőtollat nem vette, hanem lopta. Fehér László lovat lopott A fekete halom alatt. (népköltés) Szegény öregapók nem egyszer loptak már játékot a kis unokáknak. (Tömörkény István) || a. (tárgy nélkül) Áruházakban lop. Éjjel jár lopni. Aki az üzemében lop, társadalmi bíróság elé kerül. Szóláshasonlat(ok): lop, mint a ® szarka. Ő meg, mintha lopni jőne, lábujjhegyen, Édes anyja záros ajtajához megyen. (Arany János) Mindig batyuvizsgálás alkalmával győződött meg először, hogy lop-e majd az új cseléd. (Kosztolányi Dezső) || b. tárgyas (ritka) Vkit lop: vkinek a tulajdonából egyet-mást alattomban apránként, rendszeresen elvesz. Lopta a gazdáját.
2. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) <Időt> munka nélkül, semmittevéssel haszontalanul tölt. Lopja az időt, a napot; lopja vkinek az idejét: hosszabb ideig fölöslegesen feltartóztat vkit a munkájában; azt hiszed, (hogy) lopom az időmet? v. nem lopom én az időt: nincs olyan sok időm, hogy ráérnék hiábavalóságokkal foglalkozni. Illik dologhoz Fogni végre már, | Isten drága napját | Egyre lopni kár. (Petőfi Sándor) Szegény, … ott dolgozik nekem …, én meg lopom a napot, mint egy lingár. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Munkára szánt időt> más célra fordít. Majd lopok magamnak néhány percet, és azalatt elolvasom azt a cikket.
3. tárgyas (bizalmas) <Vmely csekély értékű holmit> tulajdonosának hallgatólagos beleegyezésével elvesz; elcsen. A kocsmárosné önkéntes fia … be-bekukkantott a konyhába … egy kis palacsintát lopni azon melegiben a sütővasról. (Mikszáth Kálmán) || a. (kissé választékos) Csókot lop: kissé tiltakozó v. arra egyáltalán nem számító nőt hirtelen megcsókol. Lopni jár ő, csókot lopni Nénihez. (Petőfi Sándor)
4. tárgyas Vhova lop vmit: titokban vhova juttat, csempész vmit. Besurranok, s míg férjem észrevenné Sietek helyére lopni köntösét. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Minden virágbokrétát kifürkész: nem lopnak-e abban áruló jelt házába? (Jókai Mór) || a. tárgyas (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vkinek a lelkébe, szívébe lop vmit: vmely érzést, gondolatot vkinek mintegy a tudatába csempészve sugall. De nem meri egy se Buda pártját fogni, Etele szivébe könyörű [= könyörületes] szót lopni. (Arany János) || b. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Vkinek a szívébe lopja magát: lassanként ügyesen megszeretteti magát vkivel.
5. tárgyas (tárgy nélkül is) <Ötletet, szellemi terméket részben v. egészben> a forrás említése nélkül jogtalanul mástól vesz; plagizál. Lop vmiből, vkitől (vmit); dallamot, gondolatot, motívumot, témát lop. Ezt a jelenetet Szigligetitől lopta. Egész szakaszokat lopott más tudósok műveiből. Egész életében a mások műveiből lopott. [Könyvének] minden sorát lopta az a tökfilkó – valami némettől. (Tolnai Lajos)
6. tárgyas <Bridzsjátékban a hívott szín hiányában vmely lapot> aduval üt. A treff ászt kis aduval lopta. || a. (tárgy nélkül) A hívott szín hiányában a bridzsben lopni lehet.
Igekötős igék: belop; belelop; ellop; helyrelop; hozzálop; idelop; kilop; közélop; lelop; meglop; odalop; összelop; széjjellop; szétlop; visszalop.
lopat; lopdos; lopható; lopogat.
