1. tárgyatlan <Folyadék> erős sugárban kifelé tör, szökell. A sebből csak úgy lövellt a vér.
2. tárgyas (irodalmi nyelvben) <Erős fényforrás, rendsz. csóva alakban sugarakat> kibocsát. A fényszóró pásztázva lövellte fényét a tengerre. A nap forró sugarakat lövell a tájra. Halványúl a Mátra. | Az esti nap piros fényt Lövel kék homlokára. (Petőfi Sándor) Vész van a villámban, Mely útainkra fényt lövel. (Tompa Mihály) || a. tárgyas (irodalmi nyelvben) Lángot, villámokat lövell: <vkinek a szeme> indulattól szikrázik. S vadul a sebből a tőrt kiragadja. Szeme szokatlan lángot lövell. (Arany János) || b. tárgyas (irodalmi nyelvben) Vmilyen tekintetet, pillantást lövell: vmilyen indulattal, heves érzéssel telt pillantást vet vkire, vmire. A borbély megvadult tekintetet lövellt a támadóra. (Krúdy Gyula) Laci … epedő pillantásokat lövell a nők felé. (Babits Mihály)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.