1. Olyan <tárgy>, amely esőtől, izzadságtól v. más folyadéktól átnedvesedett, és ezért rendsz. sáros, mocskos lett. Lucskos kötény, nadrág; lucskos az inge, a ruhája. Az izzadságtól egészen lucskos. A lucskos répát nem szabad vermelni. Künn lucskos, setét kocsik álltak. (Tóth Árpád) Nem kapott levegőt. Száján volt valami … valami nehéz, lucskos mosogató rongy. (Kosztolányi Dezső) || a. (kissé bizalmas) Olyan <idő, nap>, amikor huzamosan esik az eső, s az utak sárosak, latyakosak. Ilyen lucskos napon nem rándulunk ki. Lucskos idő volt reggel. (Mikszáth Kálmán)
2. (konyhaművészet) Lucskos káposzta: tejföllel és rendsz. benne főtt hússal, főzeléknek elkészített édes k.
lucskosság.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.