1. (népies, állattan) Fehér v. szürke tollú, úszóhártyás, a vizet kedvelő, növényevő, nehézkesen repülő, nagyobb házi szárnyas; liba (Anser domesticus). A lúd mája, nyaka, tolla; a lúd gágog, sziszeg; ludat töm.Szóláshasonlat(ok):úgy liheg, mint a hízott lúd: kimerülten liheg, piheg. Süss fel nap, fényes nap, Kertek alatt a ludaink megfagynak. (népköltés) Anyjának húsz szép, anyányi libáji valának … E lúdakra fené fogait Matyi, kéri az anyját, | Bízná rá azokat. (Fazekas Mihály) || a. (tájszó) Ennek kifejlett egyede <a libának nevezett fiatallal szemben>. (népies, régies) Márton-napi lúd: Márton napján (nov. 11.) leölt l., amelynek mellcsontjából v. gerincéből a küszöbön álló tél jellegére szoktak következtetni.
2. (népies, régies) E házi szárnyas húsa mint emberi táplálék, ill. mint kész étel. A majszternék … foghagymás borjúcombokat és kövér ludakat sütöttek nagy tepsikben. (Mikszáth Kálmán)
Szólás(ok):ha lúd, legyen kövér: ha már valamit tesz, mond vki, akkor az legyen kiadós. Közmondás(ok):Sok lúd disznót győz: a gyengébbek is legyőzik v. felülmúlják az erősebbet, ha sokan vannak. Lúdtól tanul a liba: erősebbtől, tapasztaltabbtól tanul a fiatal, a tapasztalatlan.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.