macedón
macedón [ë] főnév és melléknév, (ritka, kissé finomkodó) makedón [ë]
I. főnév -t, -ok, -ja
1. A macedónok: nagy tömegében Jugoszlávia déli részén, kisebb részben Bulgáriában és Görögországban lakó déli szláv nép. A macedónok nyelve közeli kapcsolatot mutat a bolgárral és a szerb-horváttal. || a. A macedónok közé tartozó személy, főleg férfi. A diákok között volt néhány macedón.
2. (történettudomány) A macedónok: az ókori Macedónia lakói, akik egy közelebbről nem ismert indoeurópai nyelven beszéltek. A macedónok némelyek szerint az illíreknek vagy a trákoknak, mások szerint a görögöknek a rokonai voltak. || a. A macedónok közé tartozó személy, főleg férfi. Nagy Sándor is macedón volt.
II. melléknév -ul
1. A macedónok (1) közé tartozó <személy>, macedónokból álló <csoport, közösség>. Macedón partizán, szabadságharcos; macedón csapat. || a. A macedónokkal, a macedónok földjével kapcsolatos, náluk használatos, ott levő, onnan származó. Macedón kérdés, mozgalom; macedón nyelv; macedón dohány.
2. (történettudomány) Az ókori macedónok közé tartozó <személy>, macedónokból álló <csoport, közösség>. Macedón harcos, király; macedón hadsereg.
