magányosság
magányosság főnév -ot, -a (csak egyes számban)
A magányos melléknévvel kifejezett tulajdonság, állapot, vkinek, vminek magányos volta, állapota; magány (2), magánosság (a). Mintha két fergeteg vadon tengerre hág; Egyszerre oly szörnyű lett a magányosság. (Vörösmarty Mihály) Micsoda magányosságban kellett élnie különc, kemény, szinte embergyűlölő férje mellett … (Babits Mihály)
