mágikus
mágikus melléknév -an, -abb (választékos)
1. Mágiával előidézett v. előidézni vélt; bűvös, varázslatos. Mágikus hatás.
2. A mágiával kapcsolatos. Mágikus igéket, szavakat mond; mágikus kör: olyan k., kerek terület, amelyben a mágiában hivők szerint a felidézett szellem jelentkezik; mágikus szertartás, tánc.
3. (átvitt értelemben) Olyan <képesség, megnyilatkozás>, amelynek hatása alól szinte lehetetlen szabadulni; bűvös, lenyűgöző, varázsos. Mágikus erő árad belőle. Környezetére mágikus hatással van.
