magvető
magvető melléknév és főnév
I. melléknév (ritka) Olyan, aki, ami növények, rendsz. gabonafélék magvait termesztés végett veti; magvetést (1) végző. Magvető ember, gép.
II. főnév
1. Magvető személy. A magvetők munkáját az aratás dicséri. A magvető … uj kalászt hinteget. (Arany János) Ez a sok szépség mind mire való? … | miért a dombok és miért a lombok | s a tenger, melybe nem vet magvető? (Babits Mihály)
2. (átvitt értelemben, sajtónyelvi, választékos) Vmely később közkinccsé váló nemes eszme (egyik) első hirdetője, terjesztője, vmely ilyen irányzat kezdeményezője v. olyan vminek az előkészítője, ami csak később fog megvalósulni, kibontakozni. A jövő magvetői; az új gondolat magvetői. Plautus magvetője volt az egész modern komédiának. (Ambrus Zoltán)
