magyarul határozóragos melléknév (határozószóként)
1. Magyar nyelven. Folyékonyan, ízesen, jól, kifogástalanul, szépen beszél magyarul. Nemrég tanult meg magyarul. Van egy lengyel barátom, egy kicsit tud magyarul. [Mátyás bolond diákja.] Latin ütemben szállt a dal, Nem magyarul, sohse magyarul. (Ady Endre) || a. (ritka) Helyes magyarsággal. „Kiút” magyarul: kivezető út.
2. (átvitt értelemben) Világosan, érthetően; magyarán (1). Beszéljünk magyarul! Jó magyarul a szemébe mondtam. Beszéljünk magyarul, kedves feleségem. (Vas Gereben) Muszáj megtenni. – Kinek? – Az öreg úrnak! – A lutriba? – Hát. – Akkor beszélj magyarul. (Móricz Zsigmond)
3. (régies, irodalmi nyelvben) Magyar módra; magyar ember módjára. Birkoztak magyarúl! (Arany János)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.