1. A has jobb felső részében, a rekeszizom alatt levő, barnásvörös, mirigyes szerkezetű szerv, amely a bélből felszívódott tápanyagokat átalakítva a vérbe juttatja, és az epét kiválasztja. Megduzzadt, megsérült a mája. Átugottam a palánkon – Átesém! | Hogy megingott bele májam És vesém. (Petőfi Sándor) A májam és vesém reszketni kezd és reszketni kezd a szívem. (Karinthy Frigyes)
2. Szarvasmarhának, sertésnek v. szárnyasnak ez a szerve, nyers állapotban emberi tápláléknak szánva, ill. főtt v. sült ételként. Megreszelte a májat. Pirított májat rendelt. Büdös májat, rothadt húst … étettek a foglyokkal. (Kuncz Aladár) A hentes … félkiló májat csapott papírba. (Szabó Lőrinc)
3. (átvitt értelemben) <Néhány állandósult szókapcsolatban:> ez a testrész mint az ember bizonyos indulatainak, érzelmeinek vélt székhelye, ill. maga az ember v. az emberi természet. Hamis a mája: <gyak. nőről:> nem egészen megbízható, van benne egy jó adag csalafintaság; vmi eszi v. rágja vkinek a máját. Ha egy szót sem írt volna többet, ebből ki lehetne ismerni veséjéig és májáig. (Petőfi Sándor) Talán a mája se volt épp szelíd, Olykor biz nyűgös volt ez a vén gyermek. (Ady Endre) Ott nincs hiba, hogy küzködünk, | nem ez rágja az ember máját … (József Attila)
4. (népies, tréfás) <Felkiáltásokban.> Eszem a máját!: jaj, de kedves!, jaj, de aranyos!
Szólás(ok):hízik a mája: nagyon tetszik, jólesik neki vmi; ld. még szar.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.