major [1]
major [1] főnév -t, -ok, -ja
Nagyobb gazdaságnak, mezőgazdasági üzemnek az a rendsz. a határban kint levő része – olykor a hozzá tartozó földekkel együtt –, ahol a gazdasági épületek, építmények, esetleg lakóházak vannak, és amely rendsz. a gazdaságnak az igazgatási központja. Csak a múlt héten égett el a putzdorfi majorom, istállók, béresházak. (Mikszáth Kálmán) [A szegény ember] Úgy meggörbül, mintha réti ösvény volna | s rajt libegnének a lányok | tejért a majorba. (József Attila)
Szóösszetétel(ek): majorépület; majorgazda.
majori.
