mama főnév mamát, mamája (gyak. birtokos személyraggal) (bizalmas)
1. <Megszólításként is, gyermeke részéről:> édesanya. Fiatal mama; a mama kedvence: a) <gyak. kisgyermek szakálljának, előkéjének hímzett szövegeként>; b) (tréfás, gúnyos) elkényeztetett, nagyon anyás, érzékenykedő kisgyermek, rendsz. a legkisebb fiúgyermek. Laci mamája. Mama, kérek még egy kis főzeléket! A mamád megengedte, hogy korcsolyázni menj? A drága mamám beteges, a kedves atyám boldogtalan. (Móricz Zsigmond) Már egy hete csak a mamára | gondolok mindig, meg-megállva. (József Attila)
2. <Feleség, főként gyermekes asszony megszólítása- v. megnevezéseként a férj részéről.> Mama, elmehetnek a gyerekek az Állatkertbe? Hallottad, fiam, mit mondott a mama? „Mamá”-nak hítta feleségét, s példás szeretetben éltek együtt. (Mikszáth Kálmán) || a. <Anyós megszólítása- v. megnevezéseként a veje részéről.> Mama, ne tessék beleavatkozni a mi dolgunkba! Mama is jöjjön velünk, igazán ráfér egy kis pihenés!
3. (bizalmas) <Főként leereszkedő megszólításként:> öregasszony, néni. Kit keres, mama? Nézd azt az öreg mamát! Meglátogatta az orvos, s ahogy ott látta guggolni az öreg fekete asszonyt …, felülről rászólt: „No, mi baj, mama? (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek):kismama; nagymama; ómama.
mamácska; mamás; mamuci; mamuska.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.