mámorít
mámorít ige -ott, -son; -ani (ritka, irodalmi nyelvben)
tárgyas Vkit mámorít: vkinek mámort (főleg 1, 2) okoz. A zene mámorította. || a. (tárgy nélkül) Mámorít ez az illat. Az egész lég mézillattól terhes, a levegő … mámorít, andalít. (Jókai Mór)
mámorítás.
