1. Olyan <személy>, akit mámor (1–3) fogott el, akin a mámor jelei mutatkoznak. Egy pohártól már mámoros lett. Mámoros volt a győzelemtől, a szerelemtől. A hamvas aranyló szőlőfürtök ránevetnek … A fölásott föld … olyan aromákkal tölté meg a levegőt, mely mámorossá tette. (Mikszáth Kálmán)
2. Ilyen személytől származó, rá jellemző, mámortól áthatott. Mámoros állapot. Mohón kapott a fehér kezecske után, megszorongatva azt nagy kéjjel, mámoros pislogással. (Mikszáth Kálmán) [Juhász Gyulához.] Bátyám, ki bortól mámoros éneket | Zengsz húrodon, Te, nézd a magyar hazát. (József Attila) || a. Mámorban eltöltött <idő, időszak>. Ma valaki tréfált velem, Boros, mámoros éjjelen Elém állt. (Ady Endre) A szánkóján ültem, és repült velem suhanva … Megint egy régifajta, mámoros, gyönyörű óra … (Kaffka Margit)
mámorosodik; mámorosság.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.