mátka főnév mátkát, mátkája (főként birtokos személyraggal) (népies, régies)
1. Menyasszony, jegyes <vőlegényéhez való viszonyában>. Szerelmes mátkám. Állj meg holló, állj meg, Hadd üzenjek tőled Apámnak anyámnak Jegybéli mátkámnak. (népköltés) || a. Szerető (1).
2. Vőlegény, udvarló <menyasszonyához, kedveséhez való viszonyában>. A leányt sokan kérték, de a mátkáját szeretvén, hűségét meg akarta hozzája tartani. (Mikes Kelemen) Nelli … a jegygyűrűt ifjú mátkája kezéből elfogadá. (Kölcsey Ferenc) Egyszer csak betoppan szerelmes mátkája, Deli szép lovagja. (Kiss József)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.