megbocsátó melléknév -n v. -an v. (ritka, régies) -lag
1. Olyan <személy>, aki vkinek megbocsát vmit. A gyermekeinek megbocsátó apa.
2. Olyan <személy>, akinek természete, tulajdonsága a megbocsátás, aki könnyen, szívesen megbocsát. Megbocsátó apa, barát, testvér. A hadviselt katona megannyi megkomolyodott, megbocsátó, bölcs férfiú. (Krúdy Gyula) Mindent megbocsátók voltak egymással szemben a család keretében. (Móricz Zsigmond) || a. Megbocsátásra hajló <tulajdonság>. Túlságosan elnéző, megbocsátó természete van. || b. Megbocsátásra valló <cselekvés, magatartás>. Megbocsátó bánásmód, politika.
3. Megbocsátást, elnézést kifejező. Megbocsátó mosoly, szó. Az ő szerető, megbocsátó tekintete segítsen … harcolni ezekkel az emlékekkel. (Babits Mihály)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.