1. <Testrészt, haját, szőrt> ujjával megragadva, cibálva többször meghúz, megránt. Megcibálja a kutya bundáját. Megcibálta a leány lecsüggő hajfürtjét. Enyelegve megcibálta a fiú fülét. || a. (átvitt értelemben) Április, oh Április, | Minden csínyre friss! | … Szunnyad még a tél-mező, Fáradt, vén paraszt, Fűszakálla csendbe nő, Megcibálod azt.(Tóth Árpád) || b. Megcibál vkit, vmit: megráncigál rajta vmit. Azzal a kézzel cibált meg diákkori rossz verseimért …(Vas Gereben) Ott terem a sátán, A kacsát meglátja szép kerek tó hátán. „Ismerlek” motyogta „jó madár! de várj csak! | Beh ragyog a tollad! mingyárt megcibállak.”(Arany János)
2. <Szél> erősen fújva, cibálva megtépáz vmit. A vihar alaposan megcibálta a fákat.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.