megénekel
megénekel [g-é] tárgyas ige (választékos)
Megénekel vkit, vmit: vkiről, vmiről rendsz. részletesen v. az egész költeményt neki szentelve, költői formában, költeményében megemlékezik. Arany János megénekelte Toldi Miklóst. Hány költő énekelte meg már a bort! Nem tiszte a lantnak olyatén szolgálat, Hogy megénekeljen minden egyes tálat. (Arany János) A Kutyakaparót sem reparálta ki az idő azóta, hogy Petőfi megénekelte. (Jókai Mór)
megénekelhető; megénekelt; megénekeltet; megéneklés; megéneklő.
