meggyógyul
meggyógyul [g-gy] tárgyatlan ige
1. <Testi v. lelki beteg> teljesen egészséges lesz, egészsége helyreáll. Gyorsan meggyógyul. Nagy nehezen meggyógyult. A gyógyszertől, a gyógymódtól hamarosan meggyógyult. Hogyha pedig görcs bánt, menj a patikába s iparkodj Meggyógyulni, fiam. (Petőfi Sándor) Meggyógyulok még, nem fáj majd az édes Gyönyörrel égő féltésem, ha éj lesz. (Juhász Gyula)
2. <Beteg testrész> teljesen éppé válik. Azt mondja az orvos, hogy két hét alatt meggyógyul a szemem.
meggyógyulás; meggyógyuló; meggyógyult.
