meghal

Full text search

meghal tárgyatlan ige -t v. (népies) megholt
<Személy> megszűnik élni. Meg ® akar halni; ® gyermekágyban halt meg; meghal vmiben: vmely betegség okozza a halálát; meghal bánatában: bánatában addig emészti magát, míg bele nem pusztul; (túlzó) majd meghal vmiben v. vmitől: annyira elfogja vmely érzés, hogy azt sem tudja, hova legyen; majd meghal izgalmában, szégyenében; majd meghal a kíváncsiságtól; majd meghal a vágytól, hogy …; (túlzó) majd meghal vkiért, vmiért: nagyon szereti, nagyon kívánja; (bizalmas) meghalhatna vkitől: vki teljesen elhanyagolja, nem látogatja, nem törődik vele; (túlzó) (annyi a dolga, hogy) meghalni sem ér rá: nagyon el van foglalva; itt haljak meg, (ha nem igaz, amit mondok): <esküdözésként>; sose halunk meg!: <mulatozás közben felkiáltásként a tomboló jókedv kifejezésére>. Ma már egyre kevesebben halnak meg tüdővészben.  Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! (Petőfi Sándor) [Toldi György] Rút halállal halt meg, vad állat levágta. (Arany János) Haj, haj, haj! – kiabálta Zsolt. – Hopp! Hopp! Sohse halunk meg! … (Móricz Zsigmond) Anyám volt, apró, korán meghalt. (József Attila) || a. (átvitt értelemben, választékos) Meghal vkinek, vminek v. vki, vmi számára: teljesen és végérvényesen megszűnik a kapcsolata vkivel, vmivel, úgyannyira, mintha sohasem ismerte volna. Meghal a világ számára: lemond a társadalmi élet örömeiről, magányba húzódik.  A férfi tekintete ezt mondta: … – Négy nap és meghaltam neked! Nem látlak többé, és a világ tovább forog. (Ambrus Zoltán) [Eszter] nem ír, se nem jön. Meghaltunk egymásnak! (Gárdonyi Géza) S a mult örökre hal meg nékünk … (Ady Endre) || b. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Szellemi, társadalmi jelenség, szellemi termék> teljesen és véglegesen elveszti hatását, jelentőségét.  S szólj erősen, lantom, hogyha Már utósó e dalod; Hirtelen ne haljon ő meg! | Zengjék vissza az időnek Bércei, a századok. (Petőfi Sándor) Dejszen ami elmult, az meghalt, elveszett. (Arany János) Meghal minden és elmúlik minden, A dics, a dal, a rang, a bér. (Ady Endre) || c. (átvitt értelemben, választékos) <Érzés, meggyőződés> elveszti minden erejét; kialszik.  Minden percben meghal valami benne … (Móricz Zsigmond)
Szólás(ok): ld. gyermek, nappal, sövény, vízszintes.
meghaló; meghalt v. megholt.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi