megmenekedik
megmenekedik tárgyatlan ige, (jelentő mód jelenben rendsz.:) megmenekszik (régies, választékos)
Megmenekül (1–4), megszabadul valamiből v. vmitől. Rózsa Sándornak hetvenkét foga van, és úrféle a markából meg nem menekedik. (Móricz Zsigmond)
megmenekedés; megmenekedett; megmenekedő.
