megorrol
megorrol [g-o] ige (bizalmas)
tárgyatlan Megneheztel, megsértődik vmiért: felhúzza az orrát. Minden semmiségért megorrol. Már megint megorrolt vmi miatt. Jónás úrfi… gyermeteg természet, akivel minden tréfát el lehet követni, semmiért sem orrol meg. (Jókai Mór) || a. tárgyas (ritka) Megorrol vmit: megorrol vmiért. Csakugyan nagy csacsi, ha ezt megorrolta. (Mikszáth Kálmán)
megorrolás; megorroló; megorrolt.
