megsirat
megsirat tárgyas ige
1. Megsirat vkit, vmit: vkinek, vminek a halálán, elvesztésén v. sorsán érzett szomorúságát sírással fejezi ki. Megsiratja férjét, anyja elvesztését. Az erdei vadak El is eltemetnek, Az égi madarak Meg is megsiratnak. (népköltés) Haljunk meg oly szépen, oly vitézül, Hogy azok is megsirassanak, kik Eltörölnek a földnek szinérül! (Petőfi Sándor) || a. (átvitt értelemben) Megsirat vmit: vminek az elvesztését nagy szomorúsággal veszi tudomásul. Otromba voltál, kisvonat, de… | megsirattalak, mikor gyönyörű | villamost kaptunk, s a lap írta, | hogy a város… eladott. (Szalay László)
2. (átvitt értelemben, választékos) Nagyon megbán, megkeserül vmit. Meg is kérte a lányt feleségűl, …S egybe pedig kérte a nagy ország felét: | Megilleti ennyi hozomány Etelét. | Nem adá a császár; tudom megsiratja. (Arany János) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Megsirat vmit: vmi miatt egy alkalommal nagy szomorúságot érez. Ha meg fogom siratni a napot, Amelyben életem fogantatott… Azt is, leányka, csak neked köszönhetem. (Petőfi Sándor)
megsiratás; megsiratható; megsirató; megsiratott.
