megszentel
megszentel tárgyas ige
1. (vallásügy) <Katolikusoknál és görögkeletieknél> szertartás keretében szentelt vízzel meghint, megáld vmit. Megszenteli a barkát, a húsvéti eledelt, a harangokat, a vizet.
2. (vallásügy) <Ünnepnapot> a vallási előírásoknak megfelelően megünnepel.
3. (vallásügy) <Keresztény szóhasználatban> Istennek tetsző állapotba helyez, ilyen életre képessé tesz vkit.
4. (átvitt értelemben) Megbecsülés, tisztelet tárgyává tesz vmit. Ezt a helyet mártírok vére szentelte meg.
megszentelés; megszentelő; megszentelődik; megszentelt; megszenteltet.
