megtestesül
megtestesül tárgyatlan ige
(választékos) <Vmely eszme, tulajdonság> érzékelhető formában jelentkezik vkiben, vmiben; testet ölt, megvalósul. Megtestesül benne a jóság, a lelkiismeretesség; megtestesül benne a léhaság, a gonoszság. Ezekben az intézményekben a szocializmus eszméi testesülnek meg. Megtestesült az örökös nagy eszme, Im a teremtés béfejezve már. (Madách Imre) || a. (vallásügy) Láthatóvá, érzékelhetővé válik.
megtestesülés; megtestesülő; megtestesült.
