megvált
megvált tárgyas ige
1. <Igénybevételre, megtekintésre, részvételre jogosító jegyet> megvesz. Megváltja a hajó-, hálókocsi-, repülő-, vasúti jegyét; megváltja a belépő-, a cirkusz-, a koncert-, a mozijegyet; megváltja a bérletet. Megváltotta a jegyet a pénztárnál. Megváltottad már a jegyeket?
2. Megvált vmit: <jogszabály alapján juttatott dologért, kül. földért> pénzbeli ellenértéket ad, kártalanítást fizet. Megváltja az ingatlant, a gazdasági felszerelést. Megváltották birtokát. [A főispán Ágotát] Csitítgatja, nevezi hugának, Majd végére jár ő a bajának: Kicsi telkét vármegye megváltja, Megfizeti s kárát maga bánja. (Kiss József) || a. (történettudomány) Kárpótlást fizetve úrbéri természetű szolgáltatások alól felszabadít s tulajdonába vesz <vmely földet>. Kölcseyék sürgették: a jobbágyok válthassák meg telküket. A napok teljesek politikai feszítéssel. Az úrbérváltás forog szőnyegen… És… azóta nincs másról szó, mint hogy az úrbéres parasztok teljes áron megválthassák telkeiket. (Móricz Zsigmond) || b. <Vmely jogi kötelezettséget, régen úrbéri szolgáltatást> pénz fizetésével ró le. Megváltja a dézsmát, a közmunkát, a robotot. || c. <Vmely társadalmi kötelezettséget> pénzadománnyal teljesít, ró le. Megváltja a koszorút száz forinttal. Tiszteletjegyét ötven forinttal váltotta meg. A piknik költségeit tíz forinttal váltsd meg!
3. (régies) Megvált vkit vmitől v. vmi alól: vmely tehertől, kötelezettségtől díj ellenében mentesít, megszabadít vkit. Megváltja a katonáskodástól, a közmunkától, a szolgalomtól. || a. Megváltja magát: (történettudomány) <vmely jogviszony, teher, kötelezettség alól> vmely díj által megszabadítja, mentesíti magát. A jobbágy megváltotta magát. A város sarc árán megváltotta magát. Lajos… vete a városra vétke miatt sarcot… Ott, a város alatt, tábort üte, várván, Hogy megváltsa magát, tizede-becsárán. (Arany János) A mezőváros… másfél millió forinttal váltotta meg magát az úrbériségből. (Jókai Mór)
4. (vallásügy) <A keresztény vallás tanítása szerint> a bűntől és következményeitől kereszthalálával megszabadít, mentesít vkit. Krisztus őt is megváltotta. Betlehem hallgat. Úgy véli, hogy az embereket nem érdemes megváltani. (Ady Endre) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Személy, dolog vki(ke)t áldozat révén> vmilyen bajtól megment. Szívvéreden [= szíved vérén] ezerszer Váltád meg a hazát. (Bajza József) Sebő pajtás, ne köpködj: megvált | Bennünket a Dózsa trónja. (Ady Endre)
5. (választékos) (Jobb életet hozva) megment vkit, vmit vmitől. Megváltotta népét a nyomorúságtól. A halál megváltja szenvedéseitől. Mért nem lett az én katonám, …Ölelhetném, csókolhatnám, Haláltól is megváltanám? (Vörösmarty Mihály) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Megment vmit, ami különben veszendőbe ment volna. Megfogyatád [korlátoztad] önként hatalmod egészét, Hogy a fele árán megváltsd fele-részét. (Arany János)
megváltat; megváltható; megváltott.
