mély

Full text search

mély melléknév és főnév
I. melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Függőleges irányban, felülről lefelé tekintve viszonylag nagy kiterjedésű. Mély árok, gödör; mély tányér: levesestányér. Itt nagyon mély a víz. A fa mély gyökereket eresztett.  Én… így vágynék meghalni, ha végnapom eljő, Hogy csendes mély sírba tegyék a harci mezőről Testemet. (Vörösmarty Mihály) Lépni mély, tárt sírokon által Komor pappal, néma szolgákkal. (Ady Endre) || a. Felülről lefelé a megadott mértékben kiterjedő. Huszonöt cm mély baránda. A kút nyolc méter mély.  A medence tíz méter hosszú, hat méter széles és három méter mély. || b. Mélyen meghajol (meghajtja magát, hajlong): (többször) nagy ívben meghajtja magát. Az inas mélyen meghajolt.  Elmondá Toldi György és hajlonga mélyen. (Arany János) || c. (átvitt értelemben) Mélyen nyúl a zsebébe, az erszényébe v. (régies) a tarsolyába: bőven, nagylelkűen adakozik vmely célra.
2. A föld felszínétől v. vminek a szintjétől lefelé viszonylag nagy távolságban levő, alant fekvő. A legmélyebb pont; a mély tengerfenék; mélyen a víz alatt; (a) mélyre ereszkedik, esik, zuhan; (a) mélyre enged, nyom vmit; vminek a gyökerei mélyre nyúlnak; mélyre ás, szánt; mélyről hallatszik. A falu mélyen a völgyben fekszik.  Majd ha látsz kis csermelyt gyors mentében Megfáradni völgyek mély ölében: …Gondold, hived… fáradt lelke mint a fáradt csermely Agg, fogy és vész. (Vörösmarty Mihály) Szántanék én is a nyomodba, | a szikre figyelnék, hogy ottan | a vasat még mélyebbre nyomjam. (József Attila)
3. (átvitt értelemben) Kívülről befelé viszonylag nagy kiterjedésű. Mély erdő; mély seb.  Mély vadonban… Ki az, aki bujdokolva mégyen… (Arany János) Megy a honvéd áll a hadnagy, Mély sebében összeroskad. (Gyulai Pál) || a. (átvitt értelemben) A megadott mértékben kívülről befelé terjedő. Két cm mély vágás volt a combján. A szekrény 60 cm mély legyen. || b. Olyan <lélegzet, sóhajtás>, amellyel nagy mennyiségű levegő tódul a tüdőbe, ill. távozik belőle. Mély légzés, lélegzés, lélegzet, sóhaj, sóhajtás; mélyen lélegzik.  Bubenyiknek… egy mély, fájdalmas sóhaj röppent el a melléből. (Mikszáth Kálmán) Mélyen lélekzeni – kiáltják ketten egyszerre a beteg fülébe. – Mélyen lélekzeni. (Kosztolányi Dezső) || c. (átvitt értelemben, ritka) Mélyen néz vmibe: figyelmesen, fürkészőn név vmely üregbe, mélyedésbe, melynek csak az alján látható vmi. Mélyen néz vkinek a szemébe: a) figyelmesen, fürkészőn néz vkinek a szemébe; b) önfeledten, hosszan néz vkinek a szemébe.  Halld, amit én tenéked itt mondok, jó vitéz – Szólt most az úri asszony, s mélyen szemembe néz. (Garay János) Mélyen nézek a szép lyány szemébe, – Mint a csillag csendes tó vizébe. (Petőfi Sándor) || d. (átvitt értelemben)  Ösztövér kútágas, hórihorgas gémmel Mélyen néz a kútba s benne vizet kémel. (Arany János)
4. (átvitt értelemben) Viszonylag alacsonyabb rezgésszámú, a hangskála lejjebb eső helyén lévő <hang>. Mély basszushang, férfihang; mély hangú énekes, hangszer. Tisztán énekli a mély hangokat. A legmélyebb hangú vonóshangszer a nagybőgő.  Csak szava-dörgése mélyebb, mint a rendes. (Arany János) Hallgatni orgonák búgását, Síri harangok mély zúgását. (Ady Endre) || a. (átvitt értelemben) Ilyen hangú <hangszer>.  Századok mély trombitája harsan Győztesen a vén deák szavakban. (Juhász Gyula)
5. (átvitt értelemben, nyelvtudomány) Mély hang, mély magánhangzó: a szájüreg hátsó részében képzett h., m. A mély hangok: a, á, o, ó, u, ú. || a. (átvitt értelemben, nyelvtudomány) Mély hangú: ilyen magánhangzó(ka)t tartalmazó. Mély hangú képző, rag, szó.
6. (átvitt értelemben) Mélyen: <értékcsökkenéssel kapcs.:> lefelé nagymértékben. Az árakat mélyen leszállították. Gazdasági válságok idején a tőkés országok dolgozóinak, elsősorban a munkásosztálynak az életszínvonala mélyen leszáll.
7. (átvitt értelemben) A dolog belsejébe, lényegébe hatoló <gondolat, értelmi művelet>. Mély bölcsesség, gondolatok; mélyen szántó; mélyen átgondolta a problémát.  [A közmondásokban] nem ritkán több valóságot s mélyebb életbölcsességet találni, …mint talán keresnénk. (Vörösmarty Mihály)
8. (átvitt értelemben) Teljes lélekkel, odaadással átélt élményekből fakadó <komoly érzés, érzület>. Mély együttérzés; mély fájdalom; mély gyász: a) vkihez nagyon közel álló személy, rendsz. közeli hozzátartozó halála miatt érzett gy.; b) (átvitt értelemben) ennek külső(séges) kifejezéseként öltött teljesen fekete ruházat. Mély gyászban van, mély gyászt visel; mélyen érez; mélyen megrendült.  A mohosult sírkövekre ledülsz, S mély lelkesedéssel emeled hárfádat. (Berzsenyi Dániel) Aeschylus mélyen vallásos, de nem az ősi vallás értelmében. (Péterfy Jenő) Gyenge… volt a bizonyítványom… s az egész család mélyen elcsüggedt a 3-asaimon. (Móricz Zsigmond) || a.* (átvitt értelemben) Mély benyomást tesz vkire: erős és maradandó érzelmeket kelt benne. || b. (átvitt értelemben, elavulóban) <Levélben, kérvényben és szónoki beszédben használt udvarias kifejezésekben.> Mély tisztelettel: <levél v. kérvény aláírását megelőző udvarias formula>; mélyen tisztelt: <írásban, szónoklatban a megszólított személy(ek) jelzőjeként>. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! Mélyen tisztelt Professzor Úr!
Kerülendő szó vagy kifejezés.
9. (átvitt értelemben) Igen nagymérvű <erkölcsi, ill. anyagi romlás, züllés, megalázottság>. Mély erkölcsi fertő; mélyen lezüllött; mélyen megaláz vkit.  [Édesapám] a mély szegénységben egy ideig stagnált. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Mélyre v. (egyre) mélyebbre süllyed: a) <személy erkölcsi tekintetben> nagyon v. még jobban megromlik, elzüllik; b) (ritka) <vmely emberi tevékenység, eljárás, minőség, fokozat tekintetében> nagyon rossz v. még rosszabb lesz. A háború alatt a közellátás egyre mélyebbre süllyedt.
10. (átvitt értelemben) Semmitől meg nem zavart, teljes. Mély csend, sötétség, titok; mélyen hallgat.  Elandalodva nézett… a fasorok titokzatos mély homályába. (Mikszáth Kálmán) És csend lesz… Mély őszi csend. (Tóth Árpád) || a. (átvitt értelemben) Az öntudat teljes elhomályosodásával járó. Mély álom; mély eszméletlenség.  Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik Kis feleségem mélyen, csendesen. (Petőfi Sándor) És az álom egyre mélyebb, Mélyebb, szörnyebb és sötétebb. (Juhász Gyula)
11. (átvitt értelemben) Telített, telt <szín>. A nyári égbolt mély kéksége; mélyen elpirul: erősen, nagyon elpirul.
II. főnév -et, -e [e, e]
1. (választékos) Vmely magasabb helytől lefelé terjedő tér; mélység. Leereszkedik, leszáll a mélybe. Kiáltás hallatszott a mélyből.  Ott, honnan a szarvas lezuhant a mélybe, …Ötszáz évvel utóbb… Sokat ábrándozott egy beteg ősz ember. (Arany János) A magára hagyott anyag tehetetlen recsegéssel, …füstölögve süllyedt a mélybe. (Hunyady Sándor) A rakodópart alsó kövén ültem | …Alig hallottam, sorsomba merülten, | hogy fecseg a felszín, hallgat a mély. (József Attila)
2. (csak egyes szám 3. személyű birtokos személyraggal) (átvitt értelemben is) Vminek lejjebb v. leglejjebb, ill. beljebb v. legbeljebb eső része. Az erdő mélye; a tenger mélye.  A tanyákon túl a puszta mélyén Áll magányos, dőlt kéményü csárda. (Petőfi Sándor) A szűk udvar mélyén platánfa gyérül. (Juhász Gyula) || a. (csak egyes szám 3. személyű birtokos személyraggal) (átvitt értelemben) Vminek a lényege, veleje. Vminek a mélyére hatol; a mélyére néz a dolognak; vminek a mélyébe, mélyére világít. || b. (átvitt értelemben) Vkinek a szíve, a lelke, a keble mélye: az ember legbensőbb, legőszintébb érzésvilága.  Te mikoron nevedet keblem mélyébe leírtad, Mit tettél, tudod azt? (Petőfi Sándor) Feledve, lelke mélyére szorítva a kedves emlékek a nagymamáról… (Nagy Lajos)
Szólás(ok): ld. pohár.
Szóösszetétel(ek): mélyépítő; mélyfekete; mélyfúró; mélyhűtő; mélylélektan; mélynyomó; mélyszint.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi