mélytengeri
mélytengeri melléknév
1. (földrajz, földtan) Azzal a tengermélységgel kapcsolatos, ahhoz tartozó, arra jellemző, amely az ún. szárazföldi talapzaton túl (200–400 m mélységnél) hirtelen eséssel kezdődik. Mélytengeri kutatás, háló, műszer. || a. (földrajz, földtan) Az óceánok átlagos mélységének övezetére jellemző, vonatkozó, ott folyó, levő. Mélytengeri árkok; mélytengeri fenék: a tengerek közepén 2500–5700 m mélységben elterülő enyhe lejtésű fenékréteg; mélytengeri lerakódás.
2. (biológia) A tengereknek olyan mélységére jellemző, olyan mélységben folyó, levő, ahol a napfény teljes hiánya, ill. a nyomásviszonyok megváltoztatják az életföltételeket. Mélytengeri élet, szervezet. A háló mélytengeri halakat hozott a felszínre.
