1. (gyak. többes számban is) (vallásügy) <A kereszténység tanítása szerint> az a hely, ahol az Isten, az angyalok és az üdvözültek tartózkodnak. A mennyek(nek) országa; a menny sátra ¬; felszáll a mennybe; mennybe jut; mennybe száll. Ékes magyarnak soha szebbet Száz menny és pokol sem adhatott: Ember az embertelenségben, Magyar az űzött magyarságban. (Ady Endre) || a. (ritka, vallásügy) Üdvözülés, üdvösség. Elnyeri a mennyet.
2. (irodalmi nyelvben) Mennyország (2). Mennyet kell a földön is keresni. (Vörösmarty Mihály) A menny lakik bennem, úgy érezem. (Tolnai Lajos)
3. (költői) Ég, égbolt, levegőég. A menny földre hinti Balzsamának harmatit. (Fazekas Mihály) Csattan a menny és megvillan, elvtársaim: a kaszaél. (József Attila)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.