1. Az épület födémjének az a része, amely a szobát, a helyiséget alulról nézve fedi; plafon. Boltozatos, gerendás, kazettás mennyezet; a mennyezettől a padlóig. A mennyezetről csillár lóg alá. Fekszel az ágyon s nézed félsötét | betegszobád meszelt mennyezetét. (Babits Mihály)
2. Tető, melyet díszként emelnek vmi fölé. Az ágy, a szószék, a trón mennyezete. Az asztalfőn álló székek bíborral bevonva és mennyezettel födözve, mintha fejedelmek számára állnának ottan. (Jókai Mór) || a. (népies, vallásügy) Négy rúdon hordozható díszes födél, amely alatt <körmenetek v. más szertartások idején> a pap halad, ill. ül; baldachin. [Az ostromló törökök] olyforma készségeket szereztek, mint amilyenek alatt a papok viszik a szentséget a körmeneteken. Csakhogy a mennyezet teteje erős deszka, a négy rúdja meg négy kopja. (Gárdonyi Géza)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.