mérce

Full text search

mérce [e] főnév mércét, mércéje [e]
1. Általában pontos beosztású finom mérő műszer.  Fogó közé szorított fejem három oldalról is fotografálják, aztán vissza a görebek, fiolák, mércék közé. (Karinthy Frigyes) || a. Magasság (hosszúság) megállapítására haszn. centiméteres beosztású rúd. A mérce alá áll: <hogy testének magasságát megmérjék>. A vízállást mércén olvassa le. A mérce 190 cm-t mutat.  A legények sora megindult a mérce felé, majd onnan kibukkanva az ezredorvos elé került. (Gelléri Andor Endre) || b. (vegyi ipar) Üvegből készült, mm-ekre beosztott, alul talpas, felül nyitott, csőszerű edény, amelyet különféle folyadékok, híg vegyszerek mérésére használnak.
2. (régies) Negyed vékának, máshol egy vékának megfelelő űrmérték. || a. jelzői használat(ban) Ilyen mennyiségű.  Nem ennél valamit?… – De biz igen, egy mérce abrakot. (Arany JánosShakespeare-fordítás) Két leányát hozza zsákban…, hogy egy koszorú hagymáért s egy mérce sóért eladja. (Péterfy Jenő)
3. (átvitt értelemben) Mérték, igény, követelmény. Magasra teszi v. emeli a mércét. Ezt a teljesítményt nem lehet mércének megtenni.
Szóösszetétel(ek): gabonamérce; tolómérce.
mércés.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi