I. főnév -t, -ek, -e [ë, e] (irodalmi nyelvben) Meredek (I. 1) hely, lejtő, szakadék, szikla v. mélység; meredek (II.). Borzasztó, síkos, sötét, szédítő, vad meredély; az árok, a hegy, a part, a szikla, az út meredélye; lerohan, lecsúszik a meredélyen. Nekiugratott lovával a meredélynek. El, vissza innen, e réműletes Széditő meredélynek pereméről! (Vajda János) Ajtót nyitunk s egyszerre ott az örvény, | lábunk alatt tízölnyi meredély. (Kosztolányi Dezső) A kereszt ott állt még, ahol a kispap leesett hajdan, de Imrus már nem borzadozott a meredélyeken. (Babits Mihály)
II. melléknév (ritka, régies) Meredek (I. 1). Néhol a hegyvágányokból [= hasadékokból]… meredély út vonul alá. (Jókai Mór)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.