merészség [merésség v. merész-ség; sz-s] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban) (kissé választékos)
1. Általában a merész melléknévvel kifejezett tulajdonság; vkinek, vminek merész volta, természete; vakmerőségig menő bátorság, elszántság. A pilóta, a vadász merészsége; a beszéd, a tekintet merészsége. Merj! a merészség a fene fátumok Mozdíthatatlan zárait átüti. (Berzsenyi Dániel) Bornyeléshez nem kell nagy merészség. (Vörösmarty Mihály) Szívébe merészség szállt a kis embernek. (Arany János) || a. Merész, bátor, elszánt cselekedet, tett, magatartás. Ez aztán merészség! Merészsége meglepett mindenkit. Akarom, mert ez bús merészség. Akarom, mert világ csodája: | Valaki az Értől indul el, S befut a szent, nagy Oceánba. (Ady Endre) || b. <Magatartásban, cselekedetben v. beszédben> a szokást, az illemet sértő v. semmibe vevő bátorság, fölényesség, szemtelenség. Micsoda merészség ez?
2. (átvitt értelemben) Vminek meglepően szokatlan volta, újszerűsége. A gondolat, a kép, a színek, a vers merészsége.
merészségű.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.