miá
miá névutó (népies) (ragtalan v. személyragos szóval, azzal együtt értve)
Általában miatt.
1. A szóval jelölt előidéző ok következtében. Könybe lábadt szeme a nagy öröm miá. (Arany János) Rögtön szörnyet halnék a rémület miá. (Jókai Mór)
2. A szóval jelölt akadályozó ok következtében. Nem remélem, hogy itt maradásom legyen | György miá. (Arany János) Nézzétek meg, nincsen-e lólába? – Nem látni a tóga miá. (Jókai Mór)
