mibenléte
mibenléte [e-e] főnév (személyragos, csak 3. személyben) ..tük; ..tét
Vminek a tulajdonképpeni lényege, állapota, helyzete. Megállapítja a változások mibenlétét. A dolog mibenléte nagyon érdekelte őt. A csapat, melyet Zápolya… küldött, hogy a keresztesek táborának fekvéséről s mibenlétéről tudomást szerezzen, visszatért. (Eötvös József)
