minimum
minimum főnév és határozószó
I. főnév -ot, -a
1. (választékos, sajtónyelvi) Vminek legkisebb, legalacsonyabb foka, mértéke; vmiből a legkevesebb. A minimumra csökkent vmit; minimumra szorít. || a. (tudományos) Változó értékek, fokok legalsó határa. Feszültségi minimum.
2. (választékos, sajtónyelvi) Vmiből az a legkisebb mennyiség, amely vmely cél szempontjából feltétlenül kívánatos, szükséges. Megélhetési, technikai minimum. Követeléseik minimuma az, hogy… Ő megpróbálta… mi az a minimum, ami mellett az ember még megtarthatja a munkaképességét. (Móricz Zsigmond)
3. (választékos, sajtónyelvi) Vminek az alsó határát jelentő mennyiség, mérték v. szám. A fizetések minimuma. || a. (légkörtan) Vmely meteorológiai jelenség (hőmérséklet, légnyomás, nedvesség stb.) legalacsonyabb értéke. A napi hőmérséklet minimuma.
II.* határozószó (bizalmas) Legalább; a legszerényebb számítás szerint is. Minimum öten voltak. Minimum száz forint szükséges.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Szóösszetétel(ek): létminimum.
