mirigy
mirigy [i-i v. i-í] főnév -et, -e [ë, e]
1. (bonctan) <Emberi, állati és növényi szervezetben> olyan szerv, amely ott felhasználandó v. onnan kiürítendő váladékot termel. Agyalapi mirigy; belső elválasztású mirigy: olyan m., amelynek nincsen kivezető csöve, és váladéka közvetlenül a vérbe ömlik. || a. (többes számban) Az áll alatti nyirokmirigyek összessége. Fáj a torka, megduzzadtak a mirigyei.
2. (tájszó, elavult) Mirigydaganat. Tán saruját elveszté bizony, …Vagy bokája dagadt meg szegény öregnek S a mirígye fölfakadt? (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Kinek nevével élek, kardos angyal | önts hevet belém, kígyóval csatázni,… | önts, megbirkóznom az örök varanggyal,… | s sárga mirígyek mérges ótvarával. (Babits Mihály) || a. (elavult) Vmely pusztító járvány: pestis, kolera, tífusz. Lenn, hol a mirigy még gyilkolóbbnak látszott, egyes börtönkamrák lakói… kihaltak. (Eötvös József)
Szóösszetétel(ek): 1. mirigyduzzadás; mirigygörcs; mirigygyulladás; mirigyhalál; mirigykór; mirigyrendszer; mirigyszőr; mirigyszövet; mirigytan; mirigyváladék; 2. borjúmirigy; bőrmirigy; csecsemőmirigy; dögmirigy; dűlmirigy; fültőmirigy; gyomormirigy; hasnyálmirigy; ivarmirigy; izzadságmirigy; könnymirigy; nyálmirigy; nyirokmirigy; pajzsmirigy; tejmirigy; tobozmirigy; verítékmirigy.
