mögötte
mögötte [e] határozószó és névutó, (népies, régies) megette [ë-ë-e]
I. határozószó (személyragos) -m, -d, ..tünk, -tek [ë], ..tük v. (népies, régies) ..tök; nyomósítva: őmögötte, őmögöttük (Az én, te stb. névmásnak a mögött névutóval nem használt kapcsolata helyett, néha a mutató névmással és e névutóval alkotott összetétel jelentésében.) A személyraggal megjelölt v. az előzményekből ismert személy, tárgy, dolog mögött (1–7). Jer csak mögöttem! Az ajtó becsukódott mögötte. Ez a tanácsháza, mögötte az az iskola. Nehéz idők vannak mögöttünk. Máris igen rég űzöd az ármányt titkon, nem sejtve, mögöttem. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Pityu mögötte ült a konyhalócán. (Kaffka Margit) S mögöttem elmarad a város … (Tóth Árpád)
II. névutó (-nak, -nek ragos szó mellett)
1. (régies) Mögött (főleg 1, 4). Jól tudom, mi lappang bokrodnak megette. (Arany János)
2. (választékos) <Csak az áll, lesz, marad, van igék mellett:> mögött (3a–b). [Gvadányi] mögötte marad saját kora költészeti haladásának. (Arany János)
