I. melléknév Olyan <személy, dolog>, aki, amely éppen mos vmit, ritk. vkit, ill. amely állandóan, rendszeresen mos vmit. A ruhát mosó asszony; a gyapjút mosó munkás; a magát tisztára mosó férfi; a fiára mosó anya; a partot mosó víz. || a. Mosásra haszn., vele kapcs. Mosó berendezés. || b. Olyan <kelme, ruhadarab>, amely mosható, amelyet mosással tisztítanak anélkül, hogy ezzel kárt tennének benne. Mosó anyag, áru, blúz, kelme, ruha, selyem. Az anyák soványan, kék mosó ruhájukban … nyújtogatták … a búzás tálakat s tányérokat. (Móricz Zsigmond)
II. főnév -t, -ja (ritka)
1. Mosó személy. Három obolt [=obulust] fizettem a mosónak. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
2. (ritka) Az a helyiség, amelyben mosnak, mosni szoktak. Ma egész nap a mosóban van.
3. (ritka) Mosoda. Még nem hozta el a fehérneműt a mosóból.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.