1. Olyan, aki, ami (éppen) nem mozdul, nem mozog; nyugvó állapotban levő. Mozdulatlan arc, kéz; mozdulatlanul fekszik. S minden olyan mozdulatlan … Mult, jövendő tán együtt van Ebben az egy pillanatban? (Vajda János) A helyőrség bakái mozdulatlan sorfal. (Kaffka Margit) A két kéz úgy pihent | egymásban mozdulatlanúl, | mint két öngyilkos szerető, | akit már együtt fed a född. (Szabó Lőrinc) || a. (választékos) Olyan, ami soha nem mozdul; szilárdan álló. Mozdulatlan hegy, kőszobor, sziklatömb.
2. (átvitt értelemben, ritka, olykor rosszalló) Nem változó, nem fejlődő, egy helyben topogó; tespedő. A jobbágyság akkor még mozdulatlannak látszott.
II. határozószó (választékos) Mozdulatlanul. Ottan némán, mozdulatlan álltam, Mintha gyökeret vert volna lábam. (Petőfi Sándor) Megállít a nagy búzaföldek Ragyogása az esti napban, Nyujtózkodnak a sárga táblák Fénylőn, komoran, mozdulatlan. (Tóth Árpád) Mozdulatlan álmodozva fekszem | a semmiben. (Szabó Lőrinc)
mozdulatlanság.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.