1. Olyan <személy, közösség>, aki, amely mulat (1–3). Mulató férfi, fiatalok; a kocsmában mulató társaság.
2. Mulatás (1–2) kedvelésére valló, mulatással kapcsolatos. Mulatóhajlam, kedv, nóta, szenvedély. Négy, öt darab cigány hegedült, … mulató, kesergő, kurjongató nótákat húzva. (Tolnai Lajos)
3. (régies, irodalmi nyelvben) Vhol időző, tartózkodó. X. városában egy régi lovagdarabot adtak elő Thalia ottan mulató papjai. (Vas Gereben)
4. (régies) Az időt mulató: az időt töltő <személy.>
II. főnév -t, -ja
1. (ritka) Mulató személy. A mulatók daloltak, kurjongattak. Az egyik mulató földhöz vágta a poharát.
2. Mulatóhely (1). Éjjeli mulató. Betértek egy kedélyes budai mulatóba. Telefonoztam ide-oda, kávéházba, mulatóba. (Kosztolányi Dezső) Gyula egyenest egy fényes mulatóhoz dirigálta a kocsist. (Babits Mihály)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.